Katona Ági gondolatai mulandóak, a maradóknak .

2011. november 27., vasárnap

A gyáva oroszlán és a bátor nyúl története

.
volt egyszer egy mesebeli erdő
mesebeli, mert az oroszlánok nem erdőben laknak, és főleg nem barátkoznak nyulakkal, még ha azok oly bátrak is.

Sok éve már hogy ez az oroszlán meglátta a napvilágot. Leélte már élete felét.
De valahogy szerencsétlen sorsa folytán nem lett az állatvilág koronás tagja.
Születése óta háttérbe szorult.
Senki nem tudja miért, hisz erős volt mint a többi, sörénye bár csapzott, de szép, izmai edzettek, elméje ragyogó, de valahogy nem lett, mint a társai, kihívó.

Csak hát a természete.
azzal volt a baj.
Oroszlán létére szelíd volt csendes és hallgatag.
Visszahúzódó. Nem egy hős vadász fajta.

Ha vadásztak a társai, ő csendben ment utánuk, ha evésre került a sor megmaradt a sor végén.
Nem harcolt, viselte a sorsát békésen.

Megbékélt már sorsával, éldegélt csendesen az erdő szélen.
Társai voltak az erdő lakói fűk, fák, madarak,

Élt ebben az erdőben egy bátor nyúl is .
Olyan világmegváltó fajta.
csak ugra bugrált, serénykedett,, és állandóan merészkedett.
Kicsi nyuszikáit nevelgette, etette, gondjaikat viselte.
És amikor már kinőttek a kicsi nyuszi korból, akkor sem bírt magával
még incselkedett is néha a vadásszal.

Egy szép napon aztán pórul járt.
Addig ugra bugrált, míg
a vadász egy kósza golyója eltalálta.
Szerencsére csak súrolta, de lábra már nem állt.
De jött ám a vadász kutyája.
Csaholva ugatva rontott a nyúlnak.

A gyáva oroszlán épp arra járt.
Bolond szíve megsajnálta.
És a nyúl védelmére kelt.
A kutya elé állt,
A gyáva oroszlán a bajban hős lett, elkergette a támadót .

Majd óvatosan a szájába vette és hazavitte a barlangjába.
Nyalogatta, gyógyítgatta.

Pár nap múlva a nyuszi talpra állt.
Már nem volt akkora a mellénye.
Nem kellette többé magát, nem ugrált a puska elé.

Elszégyellte magát.
Bajba hozta majdnem az oroszlánt.
Még jó hogy a puska csöve nem durrant el újra és senkit el nem talált.

Gyáva oroszlánunk hős lett ezután.
Tudta hogy a jövőben, már nem csak magára kell vigyázzon.
Vadászott és evett, és erősödött minden nap.
Szép sörénye már harcosan lebegett a szélben.

Büszkén viselte új sorsát a védelmező oroszlán, és a bátor nyúl sem harcoskodott eztán.

Együtt baktattak az erdei úton , büszkén az egymásban elért változásokra.
Csodálkoztak is az erdő lakói hogy mi történt, és mi nem hogy ilyet lássanak :

Hogy együtt baktat ezután az erős oroszlán és a kicsi nyúl , már mindig egymás oldalán

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése