.
avagy gondolkodtál-e már azon mit nehezebb elviselni :
- annak a hiányát amit ismertél de elveszítettél
mi tiéd volt, mit megízleltél,,
- vagy annak hiányát mi sosem volt tiéd
- és ami tiéd volt de örökre eltűnt és soha nem kaphatod vissza mert már nem létezik
- vagy azét, mi itt van közeledben,
s remény van rá hogy visszakapd még
s így a remény örökké benned él
- hogy olyasmit nem kaptál meg minek már tudod létezését,
- vagy miről ezt sem tudod létezett-e vagy létezik-e még.
Gyermekkorom soha el nem múló élménye az észak-dunántúli város
a Balaton, a nyaralás, a meleg, a kaland a gyermekkor maga
Nagyanyám testvérei éltek itt, így minden nyaram itt töltöttem Vele.
Emlékszem dédnagyapámra aki közel 100 éves koráig élt.
Emlékszem hogy minden reggel a tejeskávéjába aprították a kiflijét és kicsit megáztatva kanalazta és ette.
A mi reggelink menetrend szerint vajas parizeres zsemle vagy kifli volt paprikával.
Valahogy különleges íze és illata volt.
Olyan amit soha nem tudok elfeledni.
Bizonyára Te is tudod, Te is észrevetted hogy nagyon sok emlékünk az illatokhoz, ízekhez kötődik
és ezek az emlékek nem kép , hanem érzések formájában rögzülnek.
Emlékeink visszarepítenek abba a pillanatban amikor azt átéltük.
Különös érzés ez.
És különös a memóriánk is mely dolgokat így őriz meg
Miért is nem emlékszem az otthoni reggelikre.
Egyetlen egyre sem.
nem emlékszem hogyan ültünk, mit ettünk.
És miért emlékszem a nyaralásom reggelijére ennyire élesen,,
Annyira hogy szinte vágyódom ott lenni
És minden apró részlet bejön
a szoba a terasz a hintaszék, a játszótér a játékok, a gyerekek,a társak
De még a szobában az asztal az ágytakaró a könyvek is,,, minden
És ezek az emlékek azért fájóak különösen mert nem hozhatók vissza.
Hiába mennék oda, nincsenek már meg az emberek, a helyek, a lakást eladták,,
Talán a tér, a tér az ami még meglehet
A padok, a játékok
Már évek óta nem jártam ott
Talán mert nincs kivel
akivel mentem voltam csak megígérte, de nem ért rá velem
,,
Fáj az emlék,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése