Galyóca és a láncok

csak ültem
néztem ki az ostoba fejemből
nem voltam sem szomorú, sem csalódott, sem vidám sem semmilyen
talán melankolikus
fáradt és alkoholmentes, realista és túl tisztán láttam mindent ahhoz, hogy bármi is bántson
révedezésemből egy hatalmas pofonra ébredtem
felkaptam a fejem és akkor jött a másik oldalról is
szinte csengett bele a fülem
levegőt nem kaptam és kerestem a pofon gazdáját
szemem előtt cikázó csillagok közt fürkésztem a környezetem, és ugrásra készen vártam a következőt
de nem jött több
csengett a fülem is, de mégsem jöttem rá, ki , hogyan, és ugyan miért
Senkit nem láttam magam körül, nem éreztem kéz nyomát a képemen, semmi klasszikus, csak a pofon érzete
aztán megláttam
Galyóca frissen mosott ruhájában ült, jó messze tőlem
békésen morzsolgatott valamit a kezében
békessége ellenére valami furcsa haraggal vegyített feszültség áradt belőle
- Te voltál ?
kérdeztem tőle, de csak a vállát vonta meg
ordítottam egy nagyot és ismét megkérdeztem :
- Te voltál ?
- és ha igen .... vonta meg a vállát,,,,, nem mindegy ?
és tovább morzsolgatott
- na de miért ?? Mondddddd,! Mivel érdemeltem ki ?
- most úgy csinálsz, mintha nem tudnád.........................
ja,,, végül is ha akarom tudom
aztán látszólag mindketten gondolatainkba merültünk
ő azon gondolkodott én minek
én azon gondolkodtam tényleg én minek is ?
egyszer csak hagos csörömpölésre lettem figyelmes
felkaptam a fejem, talán meg is ijedtem
az orrom előtt egy kupac beazonosíthatatlan fém hulladék hevert
kérdőn néztem tündéremet, de rám sem hederített
lehajoltam, hogy közelebbről is megnézzem, de nem lettem okosabb
egy tucat,,,, mit egy ,,, ezer tucat girbe-gurba fémdarab, kicsit meghajlítva hevert előttem
markomba vettem, nézegettem
hideg volt, durva és nehéz
szinte sértette a kezem
ekkor megszólalt a háttérből Galyóca :
- ezek láncszemek ! Tedd össze őket ! Csinálj belőle láncot ! Ha megteszed meglesz minden kérdésedre a válasz,,,,,,,,,,,,
- ezek láncszemek ?? hihetetlen
de valóban a hajlításuk,,, olyan akár láncszemes is lehetne
csábító volt az ígéret
minden kérdésemre a válasz ,,,, ez jobban hangzik, mint a teljesül minden vágyad
kezembe és ölembe vettem hát őket és elkezdtem hajlítgatni
vagyis csak próbálkoztam
a darabok kemények voltak,,, szinte formálhatatlanok
ha sikerült is párat a kívánt formájúra igazítani, de nem záródtak ahogy kellett volna
már órák óta próbálkoztam
a körmeim letörtek
a kezem kisebesedett, görcsbe álltak az ujjaim
észre sem vettem, hogy ilyen erőfeszítéseket teszek egy ismeretlen és megfoghatatlan ígéretért
így ment ez fél délután
egyszer csak belefáradtam
letettem a kezem és felnéztem a kínlódásomból
Galyóca meglepő módon, mintha nem is órák teltek volna el,, szinte változatlan helyzetben ült és morzsolgatta a nemtommmit..
akkor vettem egy nagy levegőt,, sóhajtottam egy olyan szokásosat és leeresztettem a kezem
- nem kell ! ... mondtam félhangosan Hallod Galyóca ! Nem kérem,,, nem kellenek a válaszok. Nem érdekel.
Gondoltam odacseszem a kupac vasat, de nem tettem
felálltam, megpróbáltam finoman felemelni az egészet. Amennyire lehetett maradéktalanul odavittem Galyóca elé, és finoman, mint egy kincset letettem elé.
Nem volt kedvem többet mondani,, csak megfordultam és elindultam ,, Isten tudja hova
Utolsó pillantásommal láttam, hogy tündérem végre leteszi a kezében lévő akármit,, végre felemeli a tekintetét, és halvány mosoly fut át az arcán...
Pár lépés után furcsa hangot hallottam
visszafordultam és csuda dolgot láttam. A lábam földbe gyökerezett és csak bámultam
a nehéz láncszemek elkezdtek maguktól formálódni,,, szép egyenletes láncszemekké alakultak
a sokezer láncszem magától egymásba fonódott, mintegy varázsütésre
egyik a másik után, szépen rendben
ahogy egymásba fonódtak, bezáródtak, és ez első szemek elkezdtek könnyedén a levegőbe emelkedni
mint amikor a kígyóbűvölő játékára a kígyó kiemelkedik a kosárból
de ezek a lánccá összeálló szemek , mintha valami láthatatlan kéz emelné őket elkezdtek a magasba törni
hihetetlenül lassan, de megállíthatatlanul, csak fel, fel
az elejét már nem is lehetett látni
a földön már csak pár szem volt, de nem sokára ez a pár szem is összekapcsolódott és eltűnt a többi után a fellegekben
ahogy ez az egész lezajlódott, lépésről lépésre valami furcsát éreztem magamban
mintha megkönnyebbültem volna
mintha valami hatalmas, nehéz durva súly szakadt volna le
mintha minden felgyülemlett aggodalmam a láncokkal együtt a végtelenbe távozott volna
hirtelen magamat is könnyűnek éreztem
már nem akartam semmit
nem vágytam semmire
nem voltam kíváncsi sem
könnyű voltam ,elégedett és boldog
Galyócára néztem kérdő tekintettel ,,, és Ő valahogy megértette a ki nem mondott kérdésemet
- letetted a láncaidat,,, most már mehetsz !!
mentem
nem gondolkodtam
nem néztem vissza
nem kérdeztem
hálát adtam az érzésért amit úgy hínak
SZABADSÁG

Baki tündér

Sürgős elmélázhatnékom támadt, ezért gondoltam kisétálok megszokott eredi rejtekembe. Ja !! Van erdei rejtekem,,, és titkos is !
Ahogy sürgősen baktattam az úton , már messziről feltűnt egy békésen üldögélő tündér egy öreg tölgy tövében. Amint közelebb értem már láttam hogy Galyóca az. Ilyen helyeken nem lepődünk meg ezen, hát én sem tettem.
- Mit csinálsz erre Kedves ?? Tán makkokat számolsz ??
- veszélyes !!
jött a válasz
- Mi ?? Miiiiii ?
- veszélyes !!
csak nem értettük meg egymást ,, én maradtam a mi-nél, ő a veszélyesnél, hát mentem tovább.
Rejtekemhez érve lehuppantam a mohámra. Csodás, puha moha. Mintha csak engem várna. Ahányszor felkelek, mindannyiszor azonnal visszaugrik eredeti magasságára.
Szóval huppantam, dőltem, olvasni kezdtem.
Hogy jón ez az elmélázáshoz ?
Már csak pár oldal volt vissza. Tudtam én is, tudta ő is, még a könyv is, hogy az utolsó lapnál végleg véget ér a történet. Meg akartam hagyni hát az utolsó lapokat a magánynak, hogy illően köszönjek el majdnem szerelemtől. Mire végére értem magasan járt a nap, s rendesen megszomjaztam. Összecsuktam a könyvet, s egy mély sóhajjal búcsúztattam a múltat. Ahogy felnéztem hogy felálljak, meglepődve vettem észre , hogy Galyóca ott áll mellettem.
- Mit szeretnél ?? -kérdeztem
- Veszélyes - jött a dühítő válasz
de nem mentem bele bosszantó szócsatába, csak annyit mondtam :
- minden veszélyes,, de most szomjan halok,és a szomjan halás is veszélyes.
elindultam hát a patak felé, hogy igyak egy pár kortyot, de Galyóca csak jött velem, és le nem vette rólam a szemét.
megálltam a patak mellett,,, szép tiszta vizű patak volt. Szinte tisztán illatos. Lehajoltam és belemerítettem a kezem.
Abban a pillanatban a tiszta víz zavaros lett. Ihatatlanul zavaros. Álltam meglepődve, miközben hagytam kicsorogni a zavaros vizet a kezeim közül. De mire a patakra néztem már megint tiszta volt. Ismét merítettem, és ismét zavaros volt. Orromhoz emeletem, szagolgattam, meg akartam ízlelni, de nem mertem. Ránéztem Galyócára, de már meg sem lepődtem amikor megszólalt :
- ugye megmondtam hogy veszélyes !!
Innád, ,, szomjas vagy,, a víz tiszta mindaddig míg bele nem nyúlok. Merjem, vagy ne merjem ? Tiszta vagy csak annak látszik ? Koszos,, vagy csak annak látszik ? Jogos a kérdés.
Galyóca most már némán,, kérdőn, kikerekedett szemmel nézett , és többé nem mondta hogy veszélyes. De nem bírta hangtalan :
- mered, vagy nem mered ???
Felálltam, úgy gondoltam felesleges kockázat,, ez nem játék.
elindultam volna,, de visszanéztem,,, és meggondoltam magam.
nehogymár !!!
nem én lennék én
leültem a patak mellé, s elkezdtem nézni,,, nem is nézni,, bámulni,, bele a közepébe, mintha majd ott megtalálnám a választ.
egyszer csak megszólalt Galyóca egészen más hangon :
- ugye tudod hogy új Tündér érkezett ?
- Tudom - volt az igen halk válaszom .
- veszélyes ..............................
- de legalább tündér ! Szerinted befogadják ? - kérdeztem
- kicsoda bolond ?? Trágyatündér ???
elkezdtünk éktelenül nevetni ezen, magam sem tudom miért, de elképzeltem Trágyatündért, ahogy az én kulturális új tündéremet méregeti,, és ahogy okos tündérem Trágyatündért iskoláztatja irodalomból . Könnyeim közül tudtam csak kipréselni pár hangot :
- neeeem,,, nem csak ő. Mindenki,,, mind az összes !
- de hát már benn van, nem vetted észre ?? nem kérdezte, nem kopogott,,, betört,,, simán,,, olyan. Baki tündér !
- Micsoda ??? Baki ?? bolond vagy ?? De akárhogy is igazad van. bolondos, édes és roppant veszélyes.
felálltunk hát és ilyen jó hangulatban indultunk volna el,,,, de visszaléptem, becsuktam a szemem és csukott szemmel merítettem bele tenyerem a vízben, úgy ittam belőle.
Rákacsintottam Galyócára :
CSAK EGYSZER ÉLÜNK BARÁTOM ,,,, GYERE !!
és mentünk haza nagyvidáman, egész úton az új tündérről beszélgetve !