a fekete látogató,, a színvadász

.
lett-e tegnap csoda ??
ki tudja ?

akár el is indulhatott, csak nem ért ide

persze láttam amit láttam

a kódfejtésben már igen jó vagyok

de,,,,,,,,,,,

ültem este itt a gépnél
és akkor jobbról bejött a szobába egy fekete árnyék

kb 5 másodpercig volt velem
mintha csak azt várta volna meg, hogy érzékelem-e

nagyon bizonytalan volt
mintha tartott volna valamitől
megállt 2 lépésre, mintha nem tudott volna közelebb jönni

hirtelen átfutott rajtam a kérdés hogy mit kellene tennem hogy közelebb jöjjön, de addigra elment

lénye szomorúságot árasztott, de oldódó szomorúságot
mintha a fekete lénye színre vágyott volna
az én színeimre

igen igen,,
mintha a színekért jött volna, de nem lenne benne biztos hogy jó helyen kopogtat

én meg ügyetlen voltam, nem bátorítottam

de ha egyszer ide talált, majd ide talál máskor is

aztán ahogyan itt termett, úgy el is tűnt
jó érzés volt a jelenléte, csak még nagyon fekete

valahol, valaki a színeimet akarja
.

A játék

.
a fürdőkádban ültem és élveztem a forró víz kényeztetését

odakintről furcsa hangokat hallottam
bár itt semmi nem furcsa,
mert itt rendszeresen minden féle furcsa dolgok történnek

az erdő már csak ilyen
aki nem élt még erdőben, vagy nem járt, illetve pihent ott az nem tudja

emlékszem rá mennyire vágytam már a természetben élni
csak ültem a panel vécéjében, és telefirkáltam belülről az ajtót
a farm ahol élünk

zöld, zöld, zöld, zöldet akarok !!

És megkaptam
amikor ide költöztünk 11 éve, meg kellett szokni

olyan hangok jönnek néha kintről, mintha egy hadsereg vonulna fel
egy süni az avarban a szuszogásával, kifejezetten emberek neszezésének hatását kelti
van olyan madár is itt nálunk, melyik utánozza a zajokat
fűrészelést, telefon csörgést egyebeket

kinn fekve meztelenül az udvaron, sokszor pattantam már fel, hogy valaki járkál körülöttem,
holott csak egy csöppnyi madár ugrált a száraz leveleken

szóval ismét valami megszokottan furcsa zajra figyeltem fel

befejeztem a fürdést és kimentem,
gondoltam megnézem miféle szörnyeteg hozza itt rám ismét a frászt

és miféle szörnyeteg lett volna ?

Amint kiléptem az udvarra nagyra kerekedett a szemem
Medve volt az, na de hogyan ???

medvém ott ült az udvaron , egy a földre megterített játékasztal mellett .

és bolondul pörgette a rulett kerekét
mellette sorakoztak a zsetonok, arra várva hogy a játékmezőre tegye szépen őket
és pörgetett, pörgetett pörgetett

percek teltek el mire észrevette hogy ott állok mellette
meglepetten , kissé zavartan nézett rám

na mizu Maci ?
Nyersz is néha ?

De ahogy kimondtam a szavakat a számon már láttam hogy valami nem stimmel

a rulettkerékben nem volt golyó

rajtam volt a meglepődés sora, akartam is kérdezni
szólásra nyílt volna a szám, de olyan furcsán nézett rám, hogy inkább nem szólaltam meg

éreztem hogy itt lesz valamiféle folytatás......

a bokrok felől furcsa neszezésre lettem figyelmes
egy csapat furcsa szerzet ült egy asztal körül
aprócska erdei lények

léptem egyet, és még egyet
nyakamat nyújtva kukucskáltam hogy meglessem mit csinálnak

láss csodát társasjátékoztak,,,,,,,,,,,, volna
a ki nevet a végén táblája feküdt az asztalon
a sarkokban körben a színes bábuk sorakozatk

és a furcsa szerzetek kézzel lábal hadakozva vitatkoztak

nagy nehezen megértettem hogy nincs dobókockájuk
szerettek volna játszani, de nem tudtak

egy másik bokorban egy pokróc szélein tanácstalan kártyázók verték a takarót
valamiért ők sem tudtak játszani
kezükben a kártyák, és valami mégis hibádzott 
közelebb hajolva feltűnt hogy hiányoznak kártyák a pakliból
hiányzott a pakliból a Joker

csak forogtam forogtam és mindenütt tanácstalan játékosokat láttam

nem értettem
nem értettem, mi történik, és főleg hogy maci mit is akar nekem mutatni

lehajtott fejjel ballagtam odébb és törtem a fejem a bölcsességen, amire magamtól úgy tűnik nem tudok rájönni

egyszer csak meleg kezek simogatását éreztem a zsebemben
macikám mancsocskája nyúlt be az enyém mellé

éreztem hogy valamit betett a zsebembe
megfogtam a kupac nemtommit és kivettem
kinyitottam tenyeremet és ott volt benne minden

a dobókocka, a rulett golyó, a Joker a pakliból,

és én még mindig nem értettem
bután néztem medvém igéző barna szemeibe, gondoltam onnan kiolvashatom a megoldást

ő csendes bölcsen csak annyit mondott :

Te magad vagy a dobókocka, a rulett golyó, a Joker a játékhoz
Nélküled nincs játék !
Csak azok játszhatnak veled, akiknek a zsebében vagy !
Ha úgy érzed fáj az élet, akkor vigyázz jobban kinek adod magad oda egy játékra !
.

kérek egy radírt

azért elmondom mielőtt elmegyek aludni, ha már kevertem a vodkát a sört meg az Algopyrint :

néha annyira fáj hogy ordítani tudnék, és magam sem értem miért
feltör bennem váratlanul
ok nélkül, oktalanul

az elfojtott értelmetlen
értetlen
céltalan és
megmagyarázhatatlan 

főleg azért mert értelmetlen
mert céltalan
mert megmagyarázhatatlan

szeretném kitépni magmaból
mert nincs értelme
nincs célja
és megmagyarázhatatlan

ha egyszer megtudnám miért
akkor végre nem fájna.

vagy még mélyebbre vájna ?

ez a tüske már elrohasztotta a testem egy darabját
vajon mennyit követel még belőlem ?
annyira jó lenne kihúzni

volt pár nap amikor azt hittem kihúzták
és én akkor ezért annyira hálás voltam belül
és mire volt jó az egész ??
hogy csak még mélyebbre döfje

hát mire volt ez jó ?
mégis milyen ember az aki ilyet  tud mással tenni ??

Kérek már egy hatalmas radírt !!
.

A kívánságkút

.
a kívánság kút

- és működik ?

- hát persze, csak vannak szabályok

- és mi lenne az ?

- csak két szabály van  :

hogy hinni kell benne !
és hogy jót kell kívánni !

- és honnan tudom hogy mi a jó kívánság ?

- hát hogy teljesül

a hiány pillanata

.
Kellemesen lehűlt a levegő a tikkasztó hőség után.
A lemenő naptól érdekes fény öntötte el az udvart.
Csábított az erdőből áradó hűs levegő.
Kimentem hát az udvarra hogy befészkeljem kicsit magam a hintaágyba.

Lehajtott fejjel botorkáltam kifelé, ügyelve rá, nehogy megbotoljak valamiben .
Amikor a hintaágyra pillantottam, majdnem frászt kaptam, mert először csak azt láttam hogy mozog.
Hintázik a semmitől.
nem szeretem a semmit, az mindig gyanús,,

hát jó okom volt a gyanakvásra
várt már rám egy bóbiskoló, merengő medve
a saját ujját nézte ahogy köröket rajzolt vele a levegőbe

- engem vártál ?

- talán, ja, ühüm,,

- értem.... asszem

magvas párbeszédünk közben lehuppantam én is mellé.
kisvártatva azt vettem észre hogy én is az ujját figyelem

- mit csinálunk ma ?? miért is jöttél ?

továbbra is csendben nézte a köröket, nem válaszolt

érdekes módon különleges békesség volt rajtam már napok óta
nem tudnám az okát, sem a magyarázatát, csak úgy egyszerűen jó volt
sem eget verő boldogság, sem szomorúság
adrenalincsend
általában nem szeretem, de most az újdonság erejével élveztem

amikor már épp beletörődtem volna hogy ma nem csinálunk semmit , egyszer csak jött a menetrend szerinti felhőnk

maci a szemembe nézett, elmosolyogta magát, és elindult
én meg kérdés nélkül utána

aztán mégis csak kérdeztem volna, de ma még ehhez sem volt indíttatásom
lehveredtem és kíváncsian figyeltem merre megyünk

kezdett már szürkülni, de még jól lehetett látni
lassan felemelkedtünk és észrevétlenül suhantunk a nyáresti hűvös éjen

a város felé haladtunk
nyár közepi, forró , esti, pihegő város
a családi házas övezet felé haladva ereszkedni kezdtünk

kíváncsian néztem, vajon miért !

egyszer csak ismerős házat láttam, ismerős ablakkal

- neee ! kiáltottam fel. Miért jöttünk ide ? el akarok menni

de az ablak magasságában megállt a felhő
természetes kíváncsisággal, ösztönösen néztem be az ablakon
egy nappali és egy konyha látszott

a férfi a konyhaasztalnál ült
kedvesen ismerős arcán fáradt szomorúság

asszonya mosogatott, és közben valamit odaszólt neki
Ő beletörődő lehangoltsággal csak annyit válaszolt : Igen drágám, igazad van

és ebben minden benne volt
keserűség,
 magány
szertetet hiány
megalkuvás
talán még némi utálat is

megdöbbenve éreztem a fagyos hangulatot, a kettőjük közt lévő feszültséget, a férfi megadását.

Nem értettem, hiszen oly sokszor láttam már őket együtt.
Mindig kedvesen, talán kézen fogva, látszólag egyetértésben léteztek.

Én azt hittem köztük harmónia, békesség szeretet van
Hiszen állandóan ezt közvetítik a világ felé.
Közös programok, kultúra, szép beszéd.

Miközben ezen álmélkodtam, éreztem hogy a felhőnk ismét felemelkedik.

Nem bántam
nem szerettem Őt így látni
szerettem volna kitépni abból a lelki posványból

de már a házak felett jártunk
érdekes módon úgy tudott suhanni a felhőnk, hogy szinte mozdulatlannak tűnt

nem akart lerepíteni a menetszél, nem szédültem,,,

próbáltam rájönni merre járunk, de ismeretlen volt a vidék
valamelyik közeli falu lehetett, mert egyértelműen kimentünk a városból, és ismét ereszkedni kezdtünk

fogalmam nem volt hol, kinél álltunk meg
ahogy az ablakhoz közelítettünk sem lettem okosabb
körülnéztem az utcában, ember fiát nem láttam
kezem a szemem mellé tettem és ráragadtam az ablakra

akkor jöttem rá hogy azért nem látok, mert sötét volt odabenn
bolond vagyok
de abban a pillanatban felkapcsolták a villanyt
ismét egy konyhában jártunk
és ismét egy ismerős férfi
egy kolléga, bár csak kevésbé ismertem
nagy szájhős, a legyet is elkapná reptében, ha nem lenne 120 kg

na most mi a fenét keresek én itt ?

hatalmas nevetésre figyeltem fel
kacarászva egy nő derekát ölelgetve jöttek be a konyhába
hiszen ez a felesége
a nyakát puszilgatja, csipkedi az arcát

nahát nahát Karcsi Karcsi  !!
Ki a fene gondolta volna hogy ilyen nagy szerelemben van itthon.
Hiszen a radiátor melletti duma valahogy egészen mást enged sejtetni.

És mi van a fiatal barátnővel ?
A fene gondolta volna hogy ez a pasi így szereti a feleségét, és ilyen aranyosan megvannak.

Kezdtem nem érteni a mi estét.

- mond medve ! Mit akarsz Te nekem ma mutatni igazából ? Mit akarsz tanítani ?
Mert mindig tanítasz valamire.

- én ??? semmire , Minden benned volt, és minden benned van.
a saját bölcsességed talál utat a felszínre.

- jah, én bölcs ?

miféle bölcsességem lehet nekem ? A saját életem egy nagy kudarc.
még véletlenül sem tudom, élni azokat az álmokat amiket szeretnék
hogy lennék én bölcs

a felhőnk ismét felemelkedett
lassan komótosan elindultunk észak felé
furcsa volt hogy mennyire magasra emelkedtünk
nem szoktunk ennyire

csak suhantak alattunk a házak, az utak, a városok
a messzi sötétben már feltűnt hatalmas fényessége egy hatalmas városnak

szinte elkápráztatott ahogy egyre közelebb értünk
a város szélén ereszkedni kezdtünk
nem mentünk a sűrűjébe

miért tudtam rögtön, abban a pillanatban hogy hol vagyunk ??

- ne ne ne
ide főleg ne !
becsuktam a szemem
elé tettem a tenyerem
ráztam a fejem

minek kell a békességem megzavarni ?
menjünk haza
de tudtam hogy úgysem úszom meg

egy ismerős ujj kopogtatott az asztalon : itt van,,, itt van
egy ismerős női hang szólt határozott hangon : itt van,, itt van,,, látod ??

igen tudom, igen minden úgy van ahogyan mondod, és az ismerős hatásra kinyitottam a szemem
igen, a hitnek mindig győznie kell, és Te fogod a kezem,,,,,

kellett volna itt járnom
ismernem kellene
én utasítottam vissza
nem akartam más birtokát háborgatni a lelkemmel

benéztem az ablakon

egy szobát láttam, egy számítógépet, és egy férfit
nem tudtam mit érezzek hirtelen
nem tudtam hogy a közöny vagy a kíváncsiság fog-e győzni

de egyik sem
mint egy képeskönyvet néztem
nem volt bennem érzelem

hagytam hogy a belőle  kiáradó érzések áthatoljanak belém, hogy megérthessem

a férfi ült a gép előtt
elmerengett
szemén az üveg csak dísznek volt
elméje távol járt
kintről hangok szűrődtek be
kisfiú, kislány, asszony, lefekvéshez készülődtek

közelebb hajoltam, mert nem láttam
de nem tudom miért is akartam látni, hiszen éreztem
hiszen a nő mindent elmondott nekem

fáradtságot, szomorúságot, titkokat
betegséget
kudarcot
csalódást
munka,
egy kiégett , unalmas kapcsolat
fárasztóan aranyos család
és valami ami nincs
egy nagy nincs

lassú mozdulattal levette a szemüvegét,
arcát tenyerébe borította, és így ült pár pillanatig
amikor fejét ismét felemelte, arcát elfordította
szinte megfagyott bennem a vér, mert az ablakon át felém nézett,

a szeme könnyes volt, de olyan könnycsepp csillant amit soha nem láthatott volna senki
és annyira csak egy csepp volt, hogy ahogyan megjelent már le is száradt
egy fáradt, fagyos elme hatalma megszárította

hogy is mondta a nő ??  :   itt,, itt, itt van ! láthatod !

a hatalmas az erős, a látszat ember
aki ura tud lenni embernek, szívnek , léleknek
aki sorsokat irányít
vesz és ad
aki mindig erős marad
aki mindig tudja a helyes utat
tudja miként,s mit kell tennie
embereket felemel, majd mélybe taszajt
ki emberfeletti erővel tűnik halhatatlannak

most csendben a szobájában, a ritka pillanatban magányosan könnyes szemmel, megtörten, eltitkolva hallgat

egyetlen egy icike picike kóbor pillanatra

aztán mintha meg sem történt volna,
és talán meg sem történt
megrázva magát megy ki , egy esti öleléssel búcsúzni a kislányától

mert számára már nem is létezik, nem is létezett az a szomorú, lélekölő könnyes igazi pillanat

a hiány pillanata

felhőnk felemelkedett, de én abból már nem éreztem semmit , mert elaludtam
békés lélekkel
egy határozott , megnyugtató, mindent elmesélő női hanggal : látod ! akár elhiszed, akár nem ,,,a saját szemeddel láthatod ,,,és csak Te láthatod Itt van !
.

az elkótyavetyélt utolsó kívánság

.
megittam még egy pohárral és ez elég ahhoz hogy leírjak valamit
hogy majd ébredés után kitöröljem

utolsó kívánság

mikor kiderült hogy beteg vagyok és körvonalazódott az oka, meg a műtét
akkor volt egy különös gondolatom

vajon lehet-e valaki az életben olyan jó, vagy rossz, hogy lehessen egy utolsó kívánsága ??
hogy kiérdemelhesse, hogy megkaphassa
fanfárok, dobok, harsonák
és egy valóra vált pillanat !!!
egy röpke boldogságos perc, mely feledtetni tud minden megélt , átélt fájdalmat és sérelmet.

mert ott bujkált bennem egy nagyon titkos utolsó kívánság
annyira titkos volt hogy még a legeslegjobb barátnőm sem tudta
és annyira vágytam arra az igazán picike dologra hogy voltak pillanatok amikor úgy éreztem még meghalni is érdemes lenne azért a picinyke egy mondatnyi pillanatért
és szinte vágytam a kórházi ágyon haldokolni hogy megélhessem

de vagy érdemtelenül vágyódtam érdemtelen dologra, vagy nem tudom
de helyettem ezt a lapot valaki,,,,, erre minden bizonnyal sokkal érdemesebb,,, kapta meg

akkor arra gondoltam, hogy mekkora egy hatalmas marha vagyok !!

és hogy akkor most új utolsó hatalmas , titkos vágyat kell keresnem

mert nekem bizony nem kell az amit más már megkapott, nekem már nem okozna boldogságot egy elkótyavetélt érzés, mondat, gondolat

elillant a gyönyörűen megálmodott pillanat
és felveti a dolog a jogos kérdést
hogy mennyire tud hiszékeny és ostoba lenni az emberi agy ??

most kereshetek valami új, méltóbb utolsó, titkos kívánságot
mert ez a hely felszabadult bennem
.

ordítva suttogta fülembe a szél
hamis szavaid,s a szívemig ért

hazug ármány kötele
béklyóként ölelte

s tetszhalott léte
feloldozást kért